Káoszvilágom

mások előtt
de itthon azért elsírtam magam
más is bánt, nem csak ez, de persze ez is, mint mindig
megint énbelém rugdos anyám, mert én vagyok legalul, az öcsike imádat pedig, nem tudom,de úgy érzem, csúcsfokára ért
vagy van magasabbra is?
úgy érzem, utálom a tesómat
sokszor érzem így
a másik dolog,ami fáj,hogy anyám bejelentett valami ismerős maszek belgyógyászhoz a májam miatt, de persze elfelejtette,de amúgy kísérget mindenkit
áááá, ez sem érdekel már
asszem, el sem megyek
úgyis mindegy, ami tönkrement, azt már visszafordítani nem tudják
akkor meg nem mindegy?
nem akarok tudni az egészről, nem érdekel az egészről
olyan boldog voltam, annyira örültem Cheyennek, és most megint belelöktek a gödörbe
remélem, most boldogok
estére már nagyon ideges voltam, és be kellett vennem 2 Xanaxot, pedig nem kellene több bogyót beszedni, mint amit muszáj lenne

újra beindult a láncreakció
a láncreakció azt jelenti, hogy egy adott személyt frusztrálja valaki, vagy valami, erre ő bántja a gyengébbet, az keres egy nála is gyengébbet, és rajta vezeti le a feszkóját, megalázottságát, dühét
hát nálunk is ez megy, és mi (most már a fiammal együtt vagyunk a lánc legvégén)
a tesóm a fiam láncát, anyám az enyémet fogja
hogy a fűrészből idézzek:
"tudod, van az a játék
láncreakciónak hívják nálunk
nincs előle menekvés
csak néha szünet
ideig- óráig"