eltűnésem oka az, hogy szeptember 3.-án meghalt kedves barátnőm,akit nagyon szerettem.
éppen kezdtem összeszedni magam, amikor...
újra megtörtént
szeptember 29.-én, vasárnap, délután 3 órakor a nagynéném, Mariann elhunyt
én most tanultam meg valamit, az élet egyik talán legfontosabb tanítását
e két nagyszerű ember, Zita, és Mariann távozása megtanított valami nagyon fontosra
ne szidjátok akit szerettek, még akkor sem, ha igazatok van
tartsatok össze mindig a családotokkal, és azokkal,akiket szerettek
addig kell szeretni, amíg van kit
addig kell törődni,amíg van kivel, mert nem tudhatjuk, mikor melyikünk megy el egy perc alatt és akkor már késő
nem tudjuk visszacsinálni azt,amit elrontottunk és az jobban fáj,mint az illető halála
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.