Az életem általában egy nagy káosz,ami fölött igyekszem úrrá lenni, vajmi kevés sikerrel
Ezt tükrözi környezetem is, bár megpróbálok rendes lenni, de egyszerűen nem megy
Nem vagyunk koszosak, csak kupi van
Szemét az nincs, azt mindig a kukába rakjuk
Mindig megfogadom, hogy most aztán összepakolok
Néha meg is teszem, akkor meg semmit nem találok meg pfff
És csak max 1 hétig vagyok képes fenntartani a rendet
Szerintem kevés a helyem, kevés a szekrény, és egyszerűen nem tudom elpakolni a dolgaimat
Az életem kb.ugyanígy zajlik, sosem lehet kiszámítani az egészet
Mindig van valami
Sokszor a gondolataim is ilyen csapongóak, de pl ha dolgozok, képes vagyok huzamosabb ideig figyelni egy adott dologra
És baromira őszinte vagyok, amit a mai világban rohadtul utálnak az emberek,ezért aztán engem is utálnak
2 nagy fiam van, 19, és 16 évesek
Van egy barátom, 50 km-re lakik tőlem, a hétvégéket itt tölti
A lelkemben egy nagy gyerek vagyok, amit egyáltalán nem bánok, mert legalább nem vagyok olya besavanyodott citrom, mint a velem egykorú nők
Persze ezért is utálnak XD
Na, hát, ez lennék én
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.